Rodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban

Finicke LátnivalókRodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban

Rodiápol – a rodoszi telepesek kis városa a likiai dombon

A Kumluca üdülővárosától északnyugatra fekvő dombon, Antalya tartományban, a fenyőerdők és az örökzöld makkvis között rejtőznek Rodiapolis romjai – Törökország egyik legszokatlanabb ókori városának romjai. A város kicsi: a Lükiai Szövetségben Rodiapolisnak mindössze egy szavazata volt a lehetséges háromból. De éppen itt élt Opraomos – az ókori világ leggazdagabb filantrópja, aki mintegy 500 ezer denárt adományozott 28 lükiai városnak a 2. századi földrengés utáni helyreállításra. A tiszteletére emelt emlékmű a leghosszabb feliratot hordozza egész Likiában. És éppen itt, egy akvadukt nélküli domb lejtőjén oldották meg ragyogóan a vízellátás problémáját: a városi ciszternák egyszerre váltották fel a víztornyokat és az épületek alapjait – egy mérnöki csoda, amely a turisták lába alatt rejtőzik.

Rodiápolisz története és eredete

A város neve – Ῥοδιάπολις – szó szerint „rodoszi város” jelent. Ptolemaiosz és Sztefanosz Bizánci Rodiának nevezték, az érméken és a feliratokban Rodiapoliszként szerepelt, míg Plinius az idősebb Rodiopoliszként említette, „a Koridalla-tól északra fekvő hegyekben” helyezve el. Az uralkodó elmélet szerint a várost a Rodosz-szigetről érkezett telepesek alapították – Rodosz az Égei-tengeri világ egyik leghatalmasabb tengeri városállama volt. Pontosan így magyarázzák a név eredetét is.

Az hellenisztikus időszakban Rodiapol a Lükiai Szövetség tagja volt, mint egy kis, egy szavazattal rendelkező város. Az hellenisztikus korszakból származó érmék, feliratok és építészeti leletek száma csekély – a település akkoriban szerény méretű volt. Az igazi virágzás a római korban következett be. Éppen akkor nőtt ki a domboldalon fekvő kis településből egy kompakt, de teljes értékű város, fürdőkkel, agorával, színházzal, oszlopcsarnokokkal és templomokkal.

Ugyanebben az időben élt Opramoas – Rodiapolis leghíresebb szülötte. A Kr. u. 140–143-as pusztító földrengés után mintegy 500 ezer denárt adományozott 28 likiai város helyreállítására, és finanszírozta két templom építését szülővárosában. A színház mellett emelt, neki szentelt emlékmű őrzi Lükia leghosszabb feliratát – egy részletes felsorolást az általa végzett jótettekről és a neki járó kitüntetésekről.

Egy másik híres lakója Herakleitos volt – szónok és orvostudományi szakértő. A feliratok szerint a város központi kultusza az hellenisztikus és a római korszakban Athéné Polia kultusza volt. A késő antikvitásban Rodiapolis a Lükia tartományhoz tartozott; püspöki székhelye Myra szuffragánja volt. Csak egy püspök ismert – Miklós, aki részt vett az 518-as konstantinápolyi zsinaton.

A várost 1842-ben fedezte fel T. A. B. Spratt utazó. 1894-ben egy E. Krikl vezette csoport készítette el az első részletes dokumentációt az opramoai feliratokról. 2005-ben erős erdőtűz pusztította el a területet. A rendszeres ásatások 2006-ban kezdődtek Nevzat Cevik, az Akdeniz Egyetem munkatársának vezetésével, a török Kulturális Minisztérium támogatásával.

Építészet és látnivalók

Rodiápolisz – az egyik legkompaktabb és legszokatlanabb elrendezésű ókori város Líkia területén. Különlegessége a szabad tér szinte teljes hiánya: az utcák, épületek és ciszternák a domb meredek domborzatának diktált virtuóz pontossággal illeszkednek egymáshoz.

A nagy fürdők

A nagy fürdők a város legfontosabb feltárt építményei. Területük 1077 négyzetméter, és a Kr. u. 2. századra datálhatók. A fürdőket szándékosan a domb alsó szélére helyezték: éppen itt tudta a víz a legnagyobb nyomással táplálni a termákat, és az építmény méretei nem tették lehetővé, hogy magasabbra helyezzék. A komplexum tartalmaz egy caldariumot, egy tepidariumot és egy frigidariumot, amelyek déli fekvésű ablakokkal rendelkeznek – a nappali fény és a nap melegének maximális kihasználása érdekében. A keleti fal a boltív szintjéig megmaradt.

Opramoas-emlékmű

A színház mellett áll a leggazdagabb likiai jótékonysági adományozó, Opraamoas emlékműve. Az emlékmű falait teljes egészében feliratok borítják: ez a leghosszabb szöveg, amelyet Likiában találtak. Ebben felsorolják a 28 városnak a 140–143-as földrengés utáni helyreállításra nyújtott, összesen mintegy 500 ezer denár értékű adományokat, valamint az összes kitüntetést, amelyet Opramoas kapott a hálás városoktól és a római császártól.

Az agora, a színház és a színház

Rodiápolisz agorája a város kis mérete ellenére fontos műemlék. A kétszintes sztóá és Ophramoas sztoája alkotják a kereskedelmi és közéleti központot. A színház az egyetlen későhellenisztikus kori építmény, amely megmaradt a későbbi római átépítések között. 2011-ben fedeztek fel egy likiai temetőt, amely körülbelül Kr. e. 300-ra datálható.

A ciszternák mint mérnöki rendszer

Rodiápolisz egyedülálló sajátossága: a városnak nem volt hova építeni vízvezetéket, ezért az összes vizet közvetlenül a sziklába vájt ciszternákban tárolták. Ezek a ciszternák egyúttal az épületek alapjait és teraszait is képezték – ez a megoldás egyesítette a mérnöki tudományt és a városépítést egy elemben. Érdekes, hogy a város területén korábban azonosított „vízvezeték-támaszok” valójában római kamrás síroknak bizonyultak.

Érdekes tények és legendák

  • 2017-ben a színház közelében található templom restaurálása botrányt váltott ki: a munkálatokhoz restaurálási tapasztalattal nem rendelkező munkásokat alkalmaztak, egyes köveket rossz irányba raktak le, és helyi kő helyett olasz márványt használtak. Ez az eset széles körű vitát váltott ki az ókori műemlékek helyreállítási módszereiről Törökországban.
  • Opraomos 28 likiai városnak adományozott pénzt – és egyik sem volt a szülővárosa. Ez a görög és római „evergetizmus” gyakorlatának példája: egy gazdag polgár önként finanszírozta a közszükségleteket, cserébe tiszteletet és halála utáni emléket kapva. A rodiapolisi emlékmű a legjobban fennmaradt dokumentuma ennek a rendszernek egész Kis-Ázsiában.
  • Rodiápolisz egyetlen ismert püspöke a Miklós nevet viselte – ugyanazt, mint a leghíresebb likiai származású személy, Miklós Mirliki (Mikulás). A név egybeesése nem véletlen: Miklós volt az egyik legelismertebb név a kora bizánci Likia területén.
  • A várost rodoszi telepesek alapították, de a kutatók szerint önállóan vert ezüstpénzt – ami ritka kiváltság volt egy kis likiai polis számára, amelynek csak egy szavazata volt a Szövetségben.

Hogyan juthat el oda

Rodiápolis Likiában található, Kumludzsától északnyugatra, egy dombon, Antalya tartományban. A legközelebbi nagy repülőtér Antalya (AYT), amelytől körülbelül 90 km-re fekszik nyugati irányban. Antalyából Kumludzsába buszok közlekednek; az út körülbelül 1,5–2 órát vesz igénybe. Kumludzsától a romokig körülbelül 5–7 km-re van földúton; a legjobb, ha bérelt autóval utazik. Kasból és Demréből (Myra) körülbelül egy óra autóútra van keletre a festői part menti úton.

A terület nincs kerítve, a belépés ingyenes. A legkényelmesebb, ha a látogatást Kumludzsa, Demre – Myra és a kastabali Hierapolis látogatásával kombinálja egy útvonalon a Lükiai-part mentén.

Tippek az utazóknak

A látogatásra legalkalmasabb időszak a tavasz és az ősz: április–májusban a domb lejtőit virágzó makkás növényzet borítja, októberben pedig a fény lágy és aranyos. Nyáron a dombon nagyon meleg van; naptej és víz minden évszakban elengedhetetlen. A helyszínen nincsenek útjelző táblák – jobb, ha előre letöltjük a GPS-útvonalat.

Vigyen magával távcsövet: az Opraamoas feliratok a emlékművön részletgazdagok, és közelről érdekesebb megnézni a betűket, mint a fényképeken. A romok közelében néha a helyi gazdák kecskéi legelnek – ez megszokott látvány a turistákkal nem túlzsúfolt líkiai helyeken. A cipőnek strapabírónak kell lennie: a lejtők kövesek, eső után pedig csúszósak. Kényelmes összekötni a Rodiápol látogatását a szomszédos, Kumludzsa közelében található líkiai sziklasírokkal – ezek félórányi autóútra vannak, és együtt teljes képet adnak a líkiai temetkezési kultúráról.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48

Szintén a témához tartozik.

Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Cyaneae (Kianeia) – Lükia szarkofágvárosa Demre közelében
Tegnap. 17:48
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
A Kızılay-i Güvenpark – a Biztonság emlékműve és Ankara szíve
Tegnap. 17:48
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
A régi mecset (Mersin) – története és építészete Eski Cami
Tegnap. 17:48
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Bagaran – Örményország ősi fővárosa a Kars tartományban
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — Rodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban Gyakran ismételt kérdések az Rodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
Rodiápol – egy kis ókori város egy dombon, Antalya tartományban, amelyet a legelterjedtebb elmélet szerint a Rodosz-szigeti telepesek alapítottak. Fő jellemzője a rendkívüli kompakt méret és a szokatlan elrendezés: a domb meredek domborzata arra kényszerítette az ókori építészeket, hogy a ciszternákat, az alapokat és a teraszokat egyetlen mérnöki rendszerbe egyesítsék. A Lükiai Szövetségben a városnak csupán egy szavazata volt, azonban éppen itt élt az ókori világ leggazdagabb filantrópja, Opraomos, akinek emlékművén a leghosszabb felirat található egész Lükia területén.
Nem, a romok területét nem kerítették el, és a belépés ingyenes. A helyszínen nincs jegyárusító pult vagy őrség. Ez jellemző a kisebb, kevésbé turisztikai célpontnak számító likiai műemlékekre. Éppen ezért azonban az infrastruktúra itt minimális: nincsenek útjelző táblák, WC-k, kávézók vagy ajándékboltok.
Opraamosz – Rodiápolisz leghíresebb szülötte, aki a Kr. u. 2. században élt. Az 140–143-as pusztító földrengés után mintegy 500 ezer denárt adományozott 28 líkiai város helyreállítására, valamint finanszírozta két templom építését szülővárosában. A színház mellett emelt emlékműve falait teljes egészében feliratok borítják – ez a leghosszabb szöveg, amelyet Likiában találtak, és az egyik legjobban megőrzött dokumentum az evertetizmus gyakorlatáról egész Kis-Ázsiában.
A görög Ῥοδιάπολις név szó szerint „rodoszi város”-nak fordítható. A tudományos körökben uralkodó elmélet szerint a települést a Rodosz-szigetről érkezett telepesek alapították – Rodosz az Égei-tengeri világ egyik leghatalmasabb tengeri városállama volt. Az ókori szerzők különböző neveken emlegették a várost: Ptolemaiosz és Sztefanosz Bizánci Rodiának, Plinius az idősebb Rodiopolnak nevezte, míg az érméken és a feliratokban következetesen a Rodiapolis forma szerepel.
A lelet állapota közepes. A legjobban feltárt és megtekinthetőek a Kr. u. 2. századi, több mint 1000 négyzetméter alapterületű Nagy Fürdők – keleti faluk szinte a boltív szintjéig megmaradt. Látható továbbá az agora, a stoa, a későhellenisztikus kori színház és az Opraomoas-emlékmű felirataival. 2005-ben erős erdőtűz pusztította el a területet, és a rendszeres ásatások csak 2006 óta folynak, így a leletek egy része még nem került feltárásra.
Mivel a domb domborzata nem tette lehetővé az akvedukum megépítését, Rodiapolisz lakói közvetlenül a sziklába vájták ki az elágazó ciszternarendszert. Ezek a tartályok egyszerre szolgáltak az épületek alapjaként és teraszaiként is – vagyis egy szerkezet három feladatot is megoldott: a víztárolást, a teherhordó alapot és a lejtő kiegyenlítését. Érdekes, hogy a területen korábban látott „vízvezeték-támaszok” valójában római kamrás sírkamráknak bizonyultak.
A várost 1842-ben T. A. B. Spratt utazó fedezte fel az európai tudomány számára. 1894-ben egy E. Krikle vezette csoport készítette el az első részletes dokumentációt az opramoai feliratokról. A rendszeres régészeti ásatások jóval később, 2006-ban kezdődtek meg Nevzat Cevik, az Akdeniz Egyetem kutatójának vezetésével, a török Kulturális Minisztérium támogatásával.
Igen. A legközelebbi látnivalók a Kumludzsa közelében található líkiai sziklasírok (körülbelül félórányi autóútra), amelyek képet adnak a helyi temetkezési kultúráról. Kicsit távolabb található Demre Mirával és a Szent Miklós-templommal, valamint a kastabali Hierapolis. Mindezek egy útvonalba illeszkednek a Lükiai-part mentén, ami lehetővé teszi, hogy egy teljes napot eredményesen töltsünk el a régióban.
A helyszín fizikai erőfeszítést igényel: a domb lejtői kövesek, eső után csúszósak, hivatalos ösvények és jelzések nincsenek. Idősebb gyermekek és aktív felnőttek számára ez egy izgalmas kaland. Idősek vagy mozgáskorlátozott turisták számára a domborzat egyenetlensége miatt a bejárás nehézkes lehet. Mindenképpen szükséges, hogy mindenki szilárd, csúszásmentes cipőt viseljen.
Igen. A késő antikvitás idején Rodiapolis a Lükia tartományhoz tartozott, és püspöki székhelye volt, amely Mirának volt alárendelve. Csak egy konkrét püspök ismert – Miklós, aki részt vett az 518-as konstantinápolyi zsinaton. A Miklós név a korai bizánci Lükia területén széles körben elterjedt volt – a régió leghíresebb szülötte, Miklós Mirliki is ezt a nevet viselte.
Igen. 2017-ben a színház közelében található templom restaurálása szakértői kritikát váltott ki: a munkálatokhoz restaurálási tapasztalatokkal nem rendelkező munkásokat vontak be, a kövek egy részét helytelen irányban rakták le, és helyi kő helyett olasz márványt használtak. Ez az eset széles körű vitát váltott ki az antik műemlékek helyreállításának etikájáról és módszereiről Törökországban.
Igen, a kutatók adatai szerint Rodiapolisz önállóan vert ezüstpénzt – ami ritka kiváltság volt egy olyan kis város számára, amelynek a Lükiai Szövetségben csupán egy szavazata volt. Ez arra utal, hogy szerény politikai súlya ellenére a város bizonyos mértékű gazdasági önállósággal és státusszal rendelkezett.
Felhasználói kézikönyv — Rodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban Rodiápol – ókori líkiai város és Opraomos mecénás Törökországban felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
A legalkalmasabb időszakok a tavasz (április–május) és az ősz (szeptember–október). Tavasszal a domb lejtőit virágzó makkfű borítja, ősszel pedig lágy, aranyló fény uralkodik. Nyáron a nyílt, köves lejtőkön nagyon meleg van, ami megnehezíti a látogatást. A legnagyobb hőséget elkerülendő, a látogatást a nap első felére tervezzék.
A legközelebbi nagy repülőtér Antalya (AYT), amely körülbelül 90 km-re található. Antalyából Kumluca felé buszjáratok közlekednek; az út körülbelül 1,5–2 órát vesz igénybe. Ha Kas vagy Demre (Myra) felől érkezik, az út a festői part menti úton körülbelül egy órát vesz igénybe.
Kumludzsától Rodiápolig körülbelül 5–7 km-t kell megtenni földúton. A legjobb megoldás egy bérelt autó: tömegközlekedés nem közlekedik a romokhoz, Kumludzsában ugyan lehet taxit találni, de a visszautat előre egyeztessék meg. Töltsék le időben az útvonal GPS-nyomvonalát – az úton nincsenek útjelző táblák.
Vigyen magával elegendő vizet – a romok közelében nincsenek boltok és kávézók. A cipőnek strapabírónak kell lennie, csúszásmentes talppal: a lejtők kövesek, eső után csúszósak. A naptej minden évszakban elengedhetetlen. A távcső jól jön az Opraモアサ-emlékmű feliratainak megtekintéséhez. A mobilhálózat a környéken instabil lehet – töltsön le térképet és útvonalat offline módban.
A területen nincsenek hivatalos táblák és jelzett ösvények. Használja az előre letöltött GPS-útvonalat. Kezdje a bejárást a domb alján, ahol a Nagy Fürdő található – ez a legjobban feltárt és legszemléletesebb építmény. Haladjon felfelé a lejtőn az agorához, a színházhoz és az Opra Moas-emlékműhöz. Figyeljen a sziklába vájt ciszternákra – ezek gyakran rejtve vannak a lábai alatt.
A helyszínen eltöltendő ajánlott minimális idő: 90 perc. Főbb látnivalók: a 2. századi nagy fürdők (alsó szint), az Opraomoas-emlékmű felirataival (a színház mellett), maga a későhellenisztikus kori színház, az agora és a sztóák. Ha érdekli a műszaki rész, szánjon időt a sziklaszivattyúk megtekintésére, amelyek egyben az épületek alapjait is képezték.
Rodiápolt kényelmesen össze lehet kapcsolni a szomszédos látnivalókkal egy napos kirándulás keretében. Félórányi autóútra találhatók a likiai sziklasírok Kumludzsa közelében. Demre, Mirával és a Szent Miklós-templommal együtt körülbelül egy órányi autóútra fekszik. Ez az útvonal egyszerre öleli fel az ókori építészetet, a likiai temetkezési kultúrát és a régió korai keresztény örökségét, anélkül, hogy az utazással túlterhelné a napot.