Gök medrese – a türkizkék minaretekkel rendelkező „Égi medrese” Sivasban
A név magáért beszél: a Gök medrese (törökül Gökmedrese – „Mennyei medrese” vagy „Kék medrese”) nevét a türkizkék csempékről kapta, amelyekkel egykor burkolták. Ma a csempék már elhalványultak, de a monumentális portál két oldalán álló két huszonöt méter magas minaret továbbra is az anatóliai égbolthoz nyúlik, meghatározva Sivas történelmi központjának hangulatát. A Gök medrese, más néven Sahibiye medrese, 1271-ben épült Sahib Atya Fahreddin Ali – a konyai szeldzsuk szultánság vezírje és tényleges uralkodója – megbízásából. Ez az anatóliai szeldzsuk építészet egyik legnagyobb és legimpozánsabb műemléke, és a szomszédos Burudzsiye és Cifte Minareli medreszékhez hasonlóan a UNESCO Világörökségi listájára is pályázik.
A Gök medrese története és eredete
1271, Sivas. A konyai szeldzsuk szultánság a mongol nyomás alatt megroppan, de a városokban még építkeznek. Az új épületek fő megrendelője Anatóliában Sahib Ata Fahreddin Ali lett – az a személy, aki hosszú ideig a hatalmas Perwane vezír mellett irányította a szultánságot, majd annak 1277-ben bekövetkezett halála után a tényleges hatalmat a saját kezében összpontosította. Sahib Ata az építészet pártfogója, mecénás és építtető volt: nevét viseli több medresze, mecset és karavánszeráj egész Anatóliában. A Gök medresze a leggrandiózusabb közülük.
A terv szerzője az építész, akit Kaloyan néven ismertek Konya városából – aláírása megmaradt a portál oldalsó oszlopkapitáljain. A „Kaloyan” (görögül „Jó János”) a mester lehetséges örmény vagy kappadókiai görög származására utal – ez tipikus helyzet a szeldzsuk építészetben, ahol a különböző etnikumokhoz és vallásokhoz tartozó mesterek munkája és tehetsége a muszlim elit egységes védelme alatt egyesült.
A medrese portálján arab felirat látható: „Épült a nagy szultán, a királyok legnagyobbika, a béke és a hit segítője, Keihüsrev, Kilych-Arslan fia uralkodása alatt. Allah erősítse meg hatalmát.” Az évszám 1271. A felirat meghatározza a műemlék keletkezésének idejét, és megnevezi azt a hivatalos uralkodót, akinek uralkodása alatt épült: III. Giyaseddin Keyhüsrev szultánt.
A medreszét rendeltetésszerűen – oktatási intézményként – 1926-ig használták, amikor a Török Köztársaságban eltörölték a hagyományos medresze-rendszert. Hosszú évek elhagyatottsága után 1823-ban az épületet restaurálták. Eredetileg ez egy kétszintes épület volt, hamammal és 30 fős étkezővel; ma már csak az alsó szint 13 helyisége maradt fenn – a mezzanint elvesztették.
A medresze vakúf-gazdasága méretével lenyűgözte a környéket: az alapító okirat szerint fenntartását 85 piac, kilenc falu, két gazdaság és egyéb források jövedelme biztosította. Ez arra utal, hogy a Gök medresze nem egy átlagos oktatási épület volt, hanem egy jelentős gazdasági és szellemi intézmény. 2014-ben a többi szivaszi medreszével együtt jelölték az UNESCO világörökségi listájára.
Építészet és látnivalók
A Gök medrese monumentális építmény. Az épület szélessége 31,25 méter. A belső udvar mérete 24,25 x 14,40 méter. Két, egyenként 25 méter magas minaret keretezi a főbejáratot, ami messziről is látható vertikális akcentust ad az épületnek.
A főbejárat
A portál a Gök medrese legfőbb művészeti értéke. A szeldzsuk „kőfaragás” legjobb hagyományainak megfelelően faragásokkal és feliratokkal van tele, ugyanakkor harmonikus: a bejárati boltív feletti mukarnasok, az oldalsó felületeken található csipkés arabeszkek, a cseppkőfülkék. A portál oldalán álló oszlopok kapitéljén az építész aláírása látható – ami ritka jelenség a középkori anatóliai építészetben. Éppen ezeken a kapitéleken van bevésve „Kalojan Konjából” neve.
Két minaret
A két, egyenként 25 méter magas minaret az egész épületegyüttes domináns eleme. Csempékkel (a medreszének nevét adó történelmi türkizkék csempékkel) és faragott díszekkel vannak díszítve. Ma a csempeburkolat egy része elveszett, de a forma és az arányok megmaradtak. A minareteket hagyományos szeldzsuk stílusú kupolák koronázzák.
Belső udvar és helyiségek
A portál mögött egy árkádokkal körülvett udvar nyílik. Az udvarról két fő szárny nyúlik ki: az egyik a mecsethez (imateremhez), a másik az oktatótermekhez vezet. A földszinten megmaradt 13 szoba képet ad az eredeti térről. Meg kell jegyezni: a szomszédos Burudzse Medreszével ellentétben itt nincs gazdagon csempézett sírkamra, de az építészeti monumentalitás ezt bőven kompenzálja.
Összehasonlítás Sivas többi medreséjével
A Gök medrese egy kulturális klaszter része: a közelében áll a Çifte Minareli Medrese (Kétminaretű medrese, 1271-ből) és a Şifaiye Medresesi (medrese-kórház, 1217-ből). Mindhárom a Kent Meydanı városi tér közelében található, és egy nap alatt könnyen bejárható gyalog. Teljes összehasonlításképpen: a Çifte Minareli portálja gazdagabb díszítésű, míg a Buruciye szigorúbb és szimmetrikusabb. A Gök medrese közbülső helyet foglal el – grandiózus méretei mellett kifinomult, de nem „túlzsúfolt” díszítéssel rendelkezik.
Érdekes tények és legendák
- Kalojan építész Konjából – az egyik kevés dokumentáltan ismert személy a szeldzsuk anatóliai építők közül. A portál kapitéleire írt aláírása lehetővé teszi, hogy ezt a műemléket hozzá kössük; a mester lehetséges görög-örmény származása az adott korszak anatóliai kézműves hagyományainak kulturális sokszínűségéről tanúskodik.
- A Gök medrese vakúf-gazdasága 85 piacot és 9 falut foglalt magában. Ez hatalmas gazdasági bázis, amely egy egész tartomány erőforrásaival vetekszik. Ez biztosította a személyzet fizetését, az épület fenntartását és feltehetően a hallgatók étkeztetését is.
- A „Gök medrese” név kétféleképpen fordítható: „Mennyei” – a magasztos, spirituális értelemben – és „Kék” – a türkizkék csempék színe alapján. Törökül a „gök” szó egyszerre jelent „mennyet” és „kék/zöldet” is.
- A Gök medrese 1271-től 1926-ig működött oktatási intézményként – vagyis több mint hatszáz éven át, megszakítás nélkül. Még a bizonytalan időszakokban is folytatta oktatási tevékenységét.
- A Buruciye Medrese és a Çifte Minareli mellett 2014-ben a Sivas egységes történelmi kulturális negyedeként benyújtották az UNESCO-hoz. Potenciális világörökségi helyszín – ami hangsúlyozza az egész együttes általános jelentőségét.
Megközelítés
A Gök medrese Sivas központjában, a város főterén található, más történelmi medresék mellett. A legközelebbi repülőtér a Sivas Nuri Demirağ (VAS), amelyre Isztambulból és Ankarából érkeznek járatok. A repülési idő Isztambulból körülbelül 1 óra 20 perc. A repülőtérről a központba taxival vagy városi busszal lehet eljutni (15–20 perc).
Ankarából a TCDD vonattal körülbelül 5–6 óra. Buszok (Metro, Kamil Koç) indulnak Ankarából és Isztambulból naponta. Sivasban a medrese a történelmi központban található; a Kent Meydanı mindhárom műemléke gyalogosan is elérhető. A belépés általában ingyenes (kérdezze meg a helyszínen).
Tippek az utazóknak
Szánjon fél napot Sivas történelmi központjára: a Gök medrese, a Buruciye medrese, a Çifte Minareli és a 12. századi Ulu Cami mecset mind 500 méteres körzetben található. A portál fényképezésére a legjobb időpont a reggel, amikor a nap keletről süt, és kiemeli a mukarnasok domborzatát. Az esti megvilágítás lágyabb, de a részletek élessége csökken.
A legélénkebb idő Sivas látogatására augusztus vége, amikor a városban megrendezik a Kulturális és Művészeti Fesztivált. A medreséket kivilágítják, koncertek és kiállítások zajlanak közvetlenül az udvarokban. A többi időben a város csendes és szerény – éppen ez teszi kényelmessé a történelmi negyedben való sétát: nincsenek turistatömegek. Kombinálja az utazást Divrigivel (az UNESCO portállal rendelkező Ulu Džami mecset, 120 km-re keletre) – a két helyszín együtt egy tartalmas, kétnapos „szeldzsuk Közép-Anatólia” útvonalat alkot. Pontosan a portál monumentális jellege és a kiemelkedő építész-vizír története teszi a Gök medreszét kulcsfontosságú állomássá mindazok számára, akik a középkori Anatólia építészetét tanulmányozzák.