Stratonicea: a „gladiátorok városa” a kariai dombok között
A Yatağan és Milas közötti völgyben, a Muğla tartományban található Eskihisar nevű modern falu közelében fekszenek Stratonicea (törökül Stratonikeia) hatalmas romjai – ez az egyik legnagyobb és legkevésbé turisztikai jelentőségű ókori város Kariában. Ez egy egyedülálló műemlék: az ókori polis, a középkori település, az oszmán falu és a 20. századi elhagyott bányászfalu szó szerint egy síkon léteznek itt. Stratoniceát gyakran „gladiátorok városának” nevezik – köszönhetően a rengeteg, arénaharcosokat ábrázoló sírkőnek, amelyet itt találtak.
Stratonicea története és eredete
A várost Antiochus I. Soter szeleukida király alapította (uralkodott i. e. 281–261 között), és feleségéről, Stratonice királynőről nevezte el. A település a régebbi kariai város, Idria (vagy Chrysaoris) helyén jött létre, és azonnal az úgynevezett Chrysaori Liga – a kariai városok szövetségének – központjává vált.
Az hellenisztikus korszakban Stratonicea a Seleukidák, Rodosz és a pergamoni Attalidák között váltott gazdát, majd i. e. 129-ben az Asia provinciával együtt a Római Köztársaság részévé vált. Kr. e. 40-ben a város kiállta a Labienust támogató parthusok ostromát; ezért Augustus császár tiszteletbeli kiváltságokkal jutalmazta Stratoniceát. Hadrianus idején a város megkapta a Hadrianopolis tiszteletbeli nevet, bár a mindennapi használatban megmaradt a régi elnevezés.
Kr. u. 365-ben egy erős földrengés a város épületeinek jelentős részét elpusztította. A romokra egy kis bizánci templom épült, amely a 7. századig működött; ezt követően a hely temetővé vált. A szeldzsuk és oszmán korszakban itt keletkezett Eskihisar („régi erőd”) falu, amely a 20. század végéig létezett. Lakóit a szomszédos Yatağan erőmű szénbányájának kitermelése miatt áttelepítették; a Stratonicea temető egy részét a bánya elpusztította.
2015 óta Stratonicea szerepel az UNESCO világörökségi előzetes listáján, mint a kariai, római, bizánci, szeldzsuk, oszmán és modern rétegekből álló, többrétegű település egyedülálló példája.
Építészet és látnivalók
Északi kapu és oszlopos utca
A város díszbejárataként az északi kapu szolgált, amelyhez egy nimf (szökőkút) csatlakozott. A kaputól indul a két oszlopsorral szegélyezett, macskaköves utca, amely az ókori város központjába vezet. Ma könnyű eligazodni rajta.
Boulevterion
Az ókori Kária egyik legjobban megőrzött bulevteriuma. A téglalap alakú, kőpadokkal ellátott tanácsterem több száz embert tudott befogadni. A belső falakra feliratok vannak vésve, köztük Diokletianus 301-es árrendeletének töredékei, amely a Római Birodalom egész területén szabályozta az áruk és szolgáltatások árát.
Gimnázium
A 105 x 267 méteres hatalmas gimnázium Kis-Ázsia egyik legnagyobbja. Megmaradtak az alapok, a kolonnádok töredékei és a feliratos emlékművek. A régészek folytatják a komplexum feltárását.
Színház
A domb lejtőjén álló hellenisztikus színház körülbelül 10–12 ezer nézőt tudott befogadni. A nézőtér jól megmaradt, láthatók a folyosók és a színpadépület egy része. A színházból panorámás kilátás nyílik a város többi részére és a völgyre.
Fürdők és agora
A területen láthatók a római fürdők maradványai, a központi agora a hozzá tartozó oszlopcsarnokokkal, valamint templomok töredékei. Különösen érdekesek az oszmán korszakból származó, faragott faelemekkel díszített parasztházak, amelyek közvetlenül az ókori romok között állnak – ez szemléletesen mutatja a hely sokrétűségét.
Érdekes tények és legendák
- Stratonicea nevét Stratonike után kapta, aki I. Antiokhos felesége volt, korábban pedig apja, I. Seleukhos felesége. Házasságuk története az ókori irodalom klasszikus témájává vált: a szenvedélyről, amelynek még a király sem tudott ellenállni.
- A stratoniceai bouleuterionban megmaradt Diocletianus maximális árakról szóló ediktumának egyik legteljesebb másolata – ez a késő Római Birodalom gazdaságának rendkívül értékes forrása.
- A környéken több mint 30 gladiátorokat ábrázoló sírkövet találtak, ami szokatlanul sok egy ilyen városhoz képest. Lehetséges, hogy Stratoniceában gladiátoriskola működött, vagy rendszeresen rendeztek játékokat a helyi amfiteátrumban.
- Eskihisar falu csaknem ezer évig létezett az ókori romok között; utolsó lakóit csak az 1980-as években költöztették el. Az oszmán házak megmaradtak, és ma már a turisztikai útvonal részét képezik.
- A Stratonicea temető egy részét a Yatağan szénbánya bővítése során elpusztították; ez az egyik legtragikusabb epizódja a kulturális örökség és az ipar közötti kölcsönhatásnak a 20. századi Törökországban.
Megközelítés
Stratonicea Eskihisar falu közelében található, körülbelül 1 km-re a D330-as úttól, Yatağan és Milas között, Muğla tartományban. GPS-koordináták: 37°18′47″N 28°03′51″E. A legközelebbi repülőtér Bodrum (BJV, Milas-Bodrum), körülbelül 60 km-re. Alternatívaként Dalaman (DLM) is szóba jöhet, körülbelül 130 km-re.
Autóval Bodrumból vagy Marmarisból körülbelül egy óra alatt elérhető a D330-as úton. Yatağanból helyi dolmuşok közlekednek Eskihisarba; az út 10–15 percet vesz igénybe. Az út mentén egyértelmű táblák jelzik az irányt – „Stratonikeia Antik Kenti”.
Érdemes összekötni a látogatással Laginát – Hekate szentélyét, Stratonicea főistennőjét (kb. 8 km-re északra), valamint a nyugati Mylasa (Milas) és Labraunda városokat.
Tanácsok az utazóknak
A legjobb időszakok március–május és október–november. Nyáron a kariai völgyben meleg és poros az idő (a szomszédos szénbánya szeles időben érezteti hatását). Télen a műemlék nyitva van, de esőre is számítani kell.
Szánjon rá legalább 2–3 órát: a terület nagy, a zónák közötti távolságok jelentősek. Zárt, kemény talpú cipőt viseljen. Vigyen magával vizet – magában a műemlékben nincsenek büfék, a legközelebbi Eskihisarban és Yatağanban található.
Kezdje az útvonalat az északi kapunál, és haladjon a kolonnádos utcán a bouleuterion felé, majd a gimnázium és a színház felé. Visszafelé térjen be az oszmán házakhoz – ezek látványos kontrasztot képeznek az antik résszel.
Stratonicea – azoknak való hely, akik szeretik a régészetet a tömeg nélkül. Itt szinte mindig csend van, hosszú ideig lehet a feliratokat nézni, és elgondolkodni azon, hogy ugyanaz a négyzetméternyi föld hogyan élt át tucatnyi különböző korszakot. Vigyen magával jegyzetfüzetet: a tömbökön lenyűgöző görög feliratok találhatók, amelyeket nem mindenhol fotóztak le.