Küre-hegység Nemzeti Park: a Fekete-tenger partvidékének erdei és kanyonjai

A Küre-hegység Nemzeti Park – Európa száz legfontosabb erdőterületeinek egyike

Törökország fekete-tengeri partjának nyugati részén, a Bartyn és a Kizilirmak folyók között 300 kilométer hosszan húzódnak a Küre-hegység hegyei – a Nyugat-Fekete-tengervidék legnedvesebb és legerdősebb területei. 2000-ben a hegység legszebb részét védetté nyilvánították, és létrehozták a Küre-hegység Nemzeti Parkot (Küre Dağları Millî Parkı). A park területe körülbelül 80 000 hektár, magterülete 37 753 hektár; átlagos magassága 500 méter. A Küre-hegység Nemzeti Parkot a WWF Európa 100 sürgős védelmet igénylő erdei kritikus pontjának egyikeként ismerte el, valamint Törökország 8 kritikus természeti területének egyetleniként, amely felkerült az európai lista 20 legsebezhetőbb természeti területének sorába. Itt élnek medvék és hiúzok, 157 endemikus faj virágzik, a kanyonok pedig több száz méter mélyre nyúlnak.

A Küre-hegység Nemzeti Park története és eredete

A nemzetközi természetvédelmi közösség érdeklődése a Kyure-hegység iránt már 1988-ban megnyilvánult, amikor a WWF ezt a területet a védelem szempontjából prioritásként kezelendő területek közé sorolta. Ugyanekkor kezdődött el a terület védelmi koncepciójának kidolgozása. Az 1990-es években a bányavállalatok és kőbányák tevékenysége, valamint az erdők mezőgazdasági területekké történő kiirtása súlyos károkat okozott a régióban – éppen a pusztulás veszélye vezetett a természetvédelmi erőfeszítések fokozásához.

1998–2000 között a Török Erdészeti Minisztérium az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) támogatásával megvalósította a nemzeti parkok kezelésére és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló projektet. Ennek eredményeként 2000. július 7-én hivatalosan létrehozták a Küre Dağları Millî Parkı-t. A park Kastamonu és Bartın tartományok Pınarbaşı, Cide, Şenpazar, Azdavay, Kurucaşile, Ulus és Amasra térségeit fedi le. Ugyanebben az évben hivatalosan is felkerült Törökország napirendjére a védett területek körüli pufferzóna koncepciója.

2001-ben Pınarbaşıban megnyílt az ökoturisztikai központ – itt 20 helyi természetvezető kapott képzést. 2002-ben ökoturisztikai térképeket adtak ki, 2001 és 2006 között pedig a helyi közösségek körében kampányok indultak az erdők fenntartható használatáért. Az ökoturizmus új munkahelyeket teremtett – különösen a nők, az erdészek és a munkanélküli fiatalok számára. 2012 áprilisában a park megkapta a PAN Parks – Európai Védett Területek Hálózata – tanúsítványát.

Természeti területek és látnivalók

A Kyure-hegység megértésének kulcsszava a „nedvesség”. A Fekete-tengeri hegyek nyugati része Törökország egyik legmagasabb éves csapadékmennyiségét kapja; ez a mészkő domborzattal kombinálva kanyonok, barlangok és reliktumerdők ökoszisztémáját hozta létre.

Kanyonok: Horma, Valla, Çatak, Aydos

A park négy fő kanyonja – Horma, Valla, Çatak és Aydos – egyedülálló ökoszisztémát alkot. A Valla-kanyon több mint 1000 méter magas falakkal és erős viharos szelekkel rendelkezik, ami az egyik legnehezebben megközelíthető helyszínévé teszi. A kanyonok átszelik a karsztos tájat, keskeny folyosókat hozva létre függőleges mészkőfalakkal, amelyek alján hegyi patak folyik. A kanyoningtúrázáshoz itt speciális felszerelés és tapasztalt vezető szükséges.

Ilgarini-barlang

Az Ilgarini-barlang Törökország egyik legmélyebb barlangja. Bejárata hatalmas, teljes hossza 850 méter, mélysége 250 méter. Az utolsó két óra a barlanghoz vezető úton meredek, nedves, érintetlen erdőn halad át. A látogatás csak helyi idegenvezetővel lehetséges. A bejáratnál megmaradtak egy kis település (kb. 10 ház) romjai, amely feltehetően a bizánci időszakból származik, valamint víztárolók.

Erdők: öt magassági övezet

A Kyure fekete-tengeri erdei öt magassági övezetre oszthatók. A part mentén olajfák, eperfa, gesztenyefák, vad eper és krími fenyő található. Magasabban vegyes erdők találhatók, ahol a fenyő, a bükk és a juhar dominál. Minél magasabbra jutunk, annál gyakrabban találkozunk ősi, idős állományokkal – ezeket nevezik „old-growth forest formations”-nak. Orosz nyelvű utazók számára: a hasonló, többszintű erdőszerkezet a Kaukázusból ismerős, de a Kyure növényvilága önálló és gazdagabb endemikus fajokban.

Állatvilág és ökoturizmus

A parkban Törökország 160 emlősfajából 48 él: barna medve, őz, vaddisznó, vidra, farkas (nyomait nemrég újra rögzítették) és hiúz. 1999-ben újra betelepítették ide a vörös szarvasokat – egy fajt, amely az 1950-es években teljesen eltűnt Anatóliából. Lehetséges aktív turisztikai tevékenységek: vadon élő állatok megfigyelése, gyalogtúrák (trekking és hiking), lovaglás, hegyikerékpározás, barlangászat, kanyoningtúrák, sziklamászás.

Érdekes tények és legendák

  • A Kyure-hegység az egyetlen Törökország 8 kritikus természeti területe közül, amely felkerült az 1990-es években összeállított, a 20 legveszélyeztetettebb természeti területet tartalmazó európai listára.
  • 1999-ben vörös szarvasokat hoztak a parkba Boluból – ez a faj az 1950-es években eltűnt a vadonból Anatóliában; ma a populáció helyreáll.
  • A Kyure-hegységben 157 endemikus növényfajt jegyeztek fel, amelyek közül 59 szerepel a Vörös Listán; egy új fajt – az Abant Kazgagası-t – nemrég azonosítottak, ezzel az endemikus fajok száma 158-ra emelkedett.
  • A 250 méter mély Ylgari-barlang Törökország egyik legmélyebb barlangja; bejáratánál megmaradtak a bizánci kori település romjai, amelyeket a kincskeresők megrongáltak.
  • A park 2012-ben megkapta a PAN Parks tanúsítványt – ez az első Törökországban, ami bizonyítja, hogy megfelel a védett területek kezelésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak.

Megközelítés

A Küre-hegység Nemzeti Park Kastamonu és Bartın tartományok több területét fedi le. A legközelebbi nagy repülőterek Kastamonu (KFS) és Zonguldak (ONQ); Isztambulból mindkettőre körülbelül 1–1,5 óra repülési idő. Isztambulból busszal Kastamonuig körülbelül 4 óra, Bartınig körülbelül 4,5 óra az út. A parkba több bejáraton keresztül lehet bejutni; a legkényelmesebb Pınarbaşı (ökoturisztikai központ) vagy Amasra felől.

Amasra – egy festői fekvésű fekete-tengeri kisváros kikötővel, történelmi erőddel és néhány szállodával – ideális kiindulópont a parkba tett egynapos kirándulásokhoz. Kastamonu és a park Pınarbaşı környéki bejárata között körülbelül 50 km a távolság. A legtöbb útvonalhoz (különösen a kanyonhoz és Ylgarihoz) vezetőre van szükség: előre foglaljon a Pınarbaşı Ökoturisztikai Központon vagy a kastamonui helyi utazási irodákon keresztül.

Tanácsok az utazóknak

A park látogatására a legjobb időszak május–október. Májusban virágoznak a hegyi rétek és a folyók vízállása magas, június–augusztusban kellemes az időjárás a túrázáshoz; ősszel (szeptember–október) az erdők arany- és vörös színbe öltöznek – ez az egyik legszebb látvány a Fekete-tengeri régióban. Télen az utak egy része a hó miatt járhatatlan.

A gyalogos útvonalakhoz tapadófelületű túracipőre van szükség: az erdőben és a kanyonoknál gyakran nedves a talaj. A kanyonhoz és a barlangászathoz speciális felszerelés szükséges, amelyet Pınarbaşıban vagy a túravezetőkön keresztül lehet bérelni. A völgyekben a telefonkapcsolat megbízhatatlan – offline térképek elengedhetetlenek. Kastamonuból nincs rendszeres tömegközlekedés a parkba – autóval vagy szervezett kirándulással lehet eljutni. A park körüli falvakban családi panziókban (pansiyon) fogadják a turistákat – ez a török ökoturizmus hagyományos formája, házias ételekkel és a környék ismeretével.

A parkot jól lehet összekötni Amasra (UNESCO, történelmi erőd és strandok) és İnebolu (az ókori Abonotich) látogatásával. A Küre-hegység Nemzeti Park azoknak szól, akik Törökországban nem a strandokat és a romokat keresik, hanem egy igazi vadon élő erdőt, ahol a barna medve nyomokat hagy a sárban, és a kanyon hirtelen szakadékként tárul fel az ösvény kanyarulatánál.

Az Ön kényelme fontos számunkra, kattintson a kívánt jelölésre az útvonal létrehozásához.
Találkozó a percekkel a kezdés előtt
Tegnap. 17:48
Gyakran feltett kérdések — Küre-hegység Nemzeti Park: a Fekete-tenger partvidékének erdei és kanyonjai Gyakran ismételt kérdések az Küre-hegység Nemzeti Park: a Fekete-tenger partvidékének erdei és kanyonjai webhelyről. Információk a szolgáltatás működéséről, lehetőségeiről és használatáról.
A WWF a Kyure-hegységet Európa 100 olyan erdős területének egyikeként ismerte el, amelyek sürgős védelmet igényelnek. Ezen felül a park felkerült az Európa 20 legsebezhetőbb természeti területét tartalmazó listára – Törökország nyolc kritikus természeti területének egyetlen képviselőjeként. 2012-ben a park megkapta a PAN Parks (Európai Védett Területek Hálózata) tanúsítványt, amely igazolja, hogy megfelel a védett területek kezelésére vonatkozó nemzetközi szabványoknak.
A parkban Törökország 160 emlősfajából 48 él. Itt található a barna medve, a hiúz, a szarvas, a vaddisznó, a vidra és a farkas – utóbbi nyomait nemrégiben újra rögzítették. 1999-ben újra betelepítették a parkba a vörös szarvasokat, amelyek már az 1950-es években teljesen eltűntek Anatólia vadonjából; ma a populáció fokozatosan helyreáll.
Az Ilgarini-barlang Törökország egyik legmélyebb barlangja: a járatok összhossza 850 méter, mélysége 250 méter. A barlang bejárata hatalmas, de az odavezető út körülbelül két órát vesz igénybe egy meredek, nedves erdőn keresztül. Önálló látogatás nem ajánlott, és a környék ismerete nélkül gyakorlatilag lehetetlen: a barlangot csak helyi idegenvezetővel lehet meglátogatni. A bejáratnál egy kis, feltehetően bizánci kori település romjai maradtak fenn.
A Kyure-hegységben 158 endemikus növényfajt jegyeztek fel – köztük a nemrég azonosított Abant Kazgagası-t, amelynek köszönhetően az endemikus fajok száma elérte ezt a szintet. 59 faj szerepel a Vörös Listán, mint veszélyeztetett. Az endemikus fajok magas száma a kivételes páratartalom és a karsztos mészkő domborzat kombinációjával magyarázható, amely éppen erre a nyugat-fekete-tengeri térségre jellemző.
A parkban négy fő kanyon található: Horma, Valla, Çatak és Aydos. A Valla-kanyon több mint 1 000 méter magas falairól és erős viharos szeleiről híres – ez teszi a park egyik legnehezebben megközelíthető helyévé. Mind a négy kanyon átszeli a karsztos tájat, keskeny mészkőfolyosókat képezve, alján hegyi patakokkal. A kanyonok bejárásához speciális felszerelés és tapasztalt vezető kísérete szükséges.
A park széles körű tevékenységeket kínál: túrázás és hegyi túrázás az erdei útvonalakon, kanyoningtúrák négy szurdokban, barlangászat (elsősorban az Ilgarini-barlangban), sziklamászás, lovaglás, hegyikerékpározás és vadon élő állatok megfigyelése. A kanyoningtúrákhoz és a barlangászathoz szükséges felszerelést Pınarbaşıban vagy a túravezetőkön keresztül lehet bérelni. A kezdőknek és a családoknak érdemesebb a gyalogos útvonalakkal kezdeni – ezek jól jelöltek és nem igényelnek speciális felkészülést.
A parkot hivatalosan 2000. július 7-én hozták létre. A terület védelme iránti érdeklődés már 1988-ban felmerült, amikor a WWF a Kyure-hegységet a védelemre kiemelten fontos területek közé sorolta. Az 1990-es években a rézbányászat, a kőbányászat és az erdők mezőgazdasági célú kiirtása súlyos károkat okozott a régióban. 1998–2000 között a Török Erdészeti Minisztérium az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) támogatásával nemzeti parkok kezelésére irányuló projektet hajtott végre, amelynek eredményeként jött létre a Küre Dağları Millî Parkı.
Pınarbaşı településen működik a 2001-ben megnyílt ökoturisztikai központ: itt képzett helyi idegenvezetőt lehet bérelni, útvonal-térképeket kapni és felszerelést kölcsönözni. A park környékén családi panziók (panziók) találhatók a falvakban – ez a fekete-tengeri ökoturizmus hagyományos formája, házias ételekkel. Amasra városa szállodáival és kikötőjével kényelmes kiindulópont a parkba tett egynapos kirándulásokhoz.
A belépőjegyek pontos, aktuális árai változhatnak – javasoljuk, hogy látogatás előtt ellenőrizze azokat a Török Erdészeti Minisztérium hivatalos honlapján vagy a Pınarbaşı Ökoturisztikai Központban. Egyes útvonalak és programok (kanyoningtúra, az Ylgari-barlang látogatása) külön díjat vonnak maguk után, amelyet minősített idegenvezetőkön keresztül kell kiegyenlíteni.
A legalkalmasabb időszak május és október között van. Májusban virágoznak a hegyi rétek, és a folyók vízhozama a legnagyobb. Június–augusztus a túrázásra ideális: az időjárás kellemes, az útvonalak jól járhatóak. Szeptember–október a színes őszi lombok ideje, a Fekete-tengeri régió egyik legszebb időszakát jelenti. Télen az utak egy része a hó miatt lezárul, és egyes útvonalak járhatatlanná válnak.
A park látogatását érdemes összekötni Amasra megtekintésével – ez egy fekete-tengeri kisváros, történelmi erőddel és strandokkal. A közelben található Inebolu is. Isztambulból Kastamonuig (a legközelebbi nagyváros) körülbelül 4 óra buszútra vagy 1–1,5 óra repülőútra van a KFS repülőtérig. A park beépítése a Fekete-tenger partvidékét érintő útvonalba lehetővé teszi, hogy egy utazás során megismerkedjünk a természettel, a történelemmel és a tengerparti tájakkal.
Felhasználói kézikönyv — Küre-hegység Nemzeti Park: a Fekete-tenger partvidékének erdei és kanyonjai Küre-hegység Nemzeti Park: a Fekete-tenger partvidékének erdei és kanyonjai felhasználói kézikönyv, amely tartalmazza a főbb funkciók, lehetőségek és használati elvek leírását.
Előre döntsék el, milyen típusú utazást terveznek. Ha a túrázás és az ökoturizmus a legfontosabb, akkor a legkényelmesebb Pınarbaşı faluban szállni meg: itt található az ökoturisztikai központ, ahol idegenvezetők és felszerelés is rendelkezésre áll. Ha a parkot a tengerrel és a városi infrastruktúrával szeretné ötvözni, válassza Amasrát – egy festői fekvésű fekete-tengeri kisvárost szállodákkal, ahonnan kényelmesen lehet egynapos kirándulásokat tenni a parkba. Kastamonu és a Pınarbaşı melletti park bejárata között körülbelül 50 km a távolság.
A legtöbb programhoz – kanyoningtúrákhoz, az Ylgari-barlang látogatásához, a nehezebb túraútvonalakhoz – kötelező a túravezető. Kérjük, időben vegye fel a kapcsolatot a Pınarbaşı Ökoturisztikai Központtal vagy a kastamonui utazási irodákkal, különösen a főszezonban (június–augusztus). Kérdezze meg az idegenvezetőtől: az útvonal hosszát, a szükséges felszerelést, a fizikai felkészültséget és a park aktuális körülményeit. Az idegenvezető segít a felszerelés helyszíni bérlésében is.
A gyalogos túrákhoz kötelező a mintázott talpú túracipő: az erdőben és a kanyonoknál egész évben nedves a talaj. Az időjárás-előrejelzéstől függetlenül vigyen magával esőkabátot vagy vízálló kabátot. A kanyonhoz és a barlangászathoz speciális felszerelés szükséges – ezt Pınarbaşıban lehet kölcsönözni. A völgyekben a telefonkapcsolat megbízhatatlan, ezért feltétlenül töltsön le egy offline térképet a környékről (például Maps.me vagy OsmAnd) mielőtt a hegyekbe indulna.
Isztambulból a legkényelmesebb a Kastamonu (KFS) repülőtérre repülni – az út körülbelül 1–1,5 óra –, majd autót bérelni. Isztambulból Kastamonuig busszal körülbelül 4 óra, Bartınig pedig körülbelül 4,5 óra az út. Fontos: Kastamonuból a parkba nincs rendszeres tömegközlekedés. Saját vagy bérelt autó nélkül szükség lesz egy helyi utazási iroda által szervezett kirándulásra – ez kényelmes megoldás, ha nem tervez önálló kirándulásokat.
Amint megérkezik Pınarbaşıba, keresse fel az ökoturisztikai központot: itt kaphat friss térképeket, tájékoztatást kap a parkban érvényes szabályokról, és megerősíthetik a túravezetővel való találkozót. Tájékozódjon az elkövetkező napok időjárási viszonyairól – ez különösen fontos a kanyoningtúrák és a magaslati útvonalak esetében. Ha több programot is tervez, egyeztesse az idegenvezetővel a prioritási sorrendet – egyes útvonalakat jobb a nap első felében bejárni.
Kövessék a kijelölt ösvényeket és az idegenvezető utasításait. A kanyonokban ne térjenek le az ösvényről – a falak instabilak lehetnek. Az Ylgari barlangban maradjon a csoporttal, és ne érintse meg a cseppköveket. Ha medvével vagy más nagy állattal találkozik, őrizze meg nyugalmát, és kövesse az idegenvezető utasításait. A szemetet vigye magával – a parkban szigorú környezetvédelmi szabályok vannak érvényben. A telefonját tartsa offline navigációs módban.
Ha több napot is eltölteni szeretne a park környékén, érdemes megfontolnia a parkot körülvevő falvakban található családi panziókat – ez a fekete-tengeri ökoturizmus hagyományos formája, házias ételekkel és a környéket jól ismerő házigazdákkal. A park látogatása után érdemes ellátogatni Amasrába: a történelmi központ, az erőd és a fekete-tengeri strandok városi élményekkel egészítik ki a természeti útvonalat. A Fekete-tengeri régió útvonalába szervesen illeszkedik a Kastamonu és Amasra közötti Küre Dağları Millî Parkı.